Hasznos információk

Elismerik-e a szakmai végzettségemet, ha nyugaton mondjuk kőművesként vagy ácsként munkát kívánok vállalni?

Igen. Egyes szakmák elismerése teljesen automatikusan történik: ilyen az ápolóké vagy a szülésznőké. Másoknál az uniós jogszabályok lehetővé teszik, hogy az elismerést bizonyos feltételekhez kössék. Ilyen feltétel lehet az, ha éppen fodrász valaki, akkor igazolnia kell, hogy már egy bizonyos időt dolgozott a szakmájában. Ezenkívül, mondjuk a kérdésben szereplő kőműves vagy ács esetében, ha az adott országban más feltételekhez kötik a szakképesítés megszerzését, mint Magyarországon, akkor különbözeti vizsgát kell tenni.

Elismerik-e a felsőfokú végzettségemet az Unióban?

Igen, s az elismerés az eddigiekhez képest számottevően egyszerűbbé vált. Az általános orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az állatorvos és az építész szakképzettségek elismerése automatikus. (Más kérdés az, hogy az uniós tagországok többségében a foglalkozás gyakorlását különböző feltételekhez is kötik még, pl. erkölcsi bizonyítványhoz, feddhetetlenségi igazoláshoz stb.) A többi szakképzettség esetében is könnyített az eljárás: de ilyenkor kiegészítő feltételként szakmai gyakorlat igazolását, alkalmazkodási időszak teljesítését vagy alkalmassági/különbözeti vizsga letételét kérhetik. Az elismerést kérő döntheti azt el, hogy a vizsgát vagy az alkalmazkodási időszakot választja-e. (Az alkalmazkodási időszak szakmai felügyelet alatt történő munkavégzést jelent.)

Tanárként vállalhatok-e munkát más EU-s tagállamban, ha igen mik ennek a feltételei?

A pedagógus ugyanolyan munkavállalónak minősül, mint az iparban vagy a szolgáltatásokban dolgozó munkavállaló, következésképpen ugyanolyan elbánásban kell részesíteni, mint a többi munkavállalót. Magától értetődően a pedagógus munkavállalásának is előfeltétele, hogy szakképesítését a befogadó államban elismertesse. Ugyancsak lényeges: a pedagógus munkavállalásának előfeltétele, hogy a fogadó ország hivatalos nyelvét olyan szinten ismerje, ami munkájának ellátáshoz észszerűen megkövetelhető.

Vannak-e az EU-ban olyan programok, amelyek a munkanélküliek átképzésére irányulnak?

Igen, az Európai Unióban a gazdasági versenyképesség növelésének és az egyes területek közti különbségek csökkentésének egyik legfontosabb eszköze a foglalkoztatási problémák, köztük a foglalkoztatottsági arány növelése és a munkanélküliség kezelése. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia a hosszú távon is eredményekkel szolgáló aktív munkaerő-piaci politikákra, többek között az átképzésre helyezi a hangsúlyt. Számos közösségi programon keresztül van lehetőség a munkanélküliek átképzésére mozgósítható források igénybevételére. Ezek közé tartozik az EMPLOYMENT program.

Az EQUAL közösségi kezdeményezés a tagállamok közti együttműködést támogatva járul hozzá újszerű, kísérleti programok megvalósításához, melyek a munkaerőpiacra jutás elősegítésével, többek között képzési, átképzési programokkal, segítik a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemhez és az esélyegyenlőség megteremtését. Ez a program kísérleti jelleggel már a csatlakozást megelőző években is elérhető volt Magyarország számára.

Jelentős nagyságrendű vissza nem térítendő támogatás segíti Magyarországot a  munkanélküliek átképzésére irányuló programok megvalósításában a Strukturális Alapok, azon belül is elsősorban az Európai Szociális Alap finanszírozása által. A források igénybevételének eszközéül szolgáló Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmazza az erre vonatkozó konkrét elképzeléseket.

Elfogadják-e a magyar állami nyelvvizsgát az EU tagállamokban is?

Jelenleg nem létezik az Európai Unió által elismert nyelvvizsga és nincs az EU-ban elismert nemzetközi nyelvvizsga sem, ebben az értelemben a magyar nyelvvizsgák sem válhatnak elismertté. Az egyes intézmények (munkáltatók, oktatási intézmények) saját hatáskörükben döntik el, hogy elfogadják-e az adott nyelvvizsgát ill. más módon győződnek meg az illető nyelvtudásról (mondjuk belső vizsga). Tehát a magyar államilag elismert nyelvvizsga elfogadása is az adott intézmény döntésétől függ.

EU-konform nyelvvizsga tehát nem létezik. A jelenlegi államilag elismert nyelvvizsgákkal szemben támasztott követelmények az Európa Tanács ajánlásaihoz igazodnak (az adott háromfokú magyar rendszer keretei között).

Államilag elismert nyelvvizsga a 71/1998. (IV.8.) kormányrendelet szerint akkreditált nyelvvizsgaközpontokban tehető le (jelenleg 19 ilyen nyelvvizsgaközpont van Magyarországon).

Mi az Europass?

Az Europass a szakmai képzés európai útlevele, amely a külföldön szerzett szakmai képesítések igazolására szolgál. Akkor van rá szükség, ha a tanuló egy vagy több szakképzési szakaszt más tagállamban végzett el, mint amelyik tagállamban a szakképesítését megszerezte. A képzés a kiküldő és a fogadó állam képzési partnereinek megállapodása szerint folyik, egy meghatározott képző felügyelete alatt. A képzési partnerek megállapodnak a külföldi képzés tartalmáról, céljairól, időtartamáról és módjáról. Az EUROPASS a szakképzés mindazon fajtáira érvényes, amelyek gyakorlati képzést is tartalmaznak, beleértve a felsőoktatás területét is. Az e rendszer szerint kiállított bizonyítványok legalább kétnyelvűek, a kiküldő és a fogadó ország nyelvén készülnek.

Az EUROPASS tartalmazza a képzés időtartamát és a külföldi tanulmányok során közvetített szakmai tartalmakat, illetve ahol lehetséges, a képzés eredményeit is. Szerepelnek benne a résztvevők és képzőik, a képzési időtartamok és az érintett képző intézmények. Az igazolást közvetlenül a résztvevők szakképzésében illetékes partner állítja ki.

Az EUROPASS nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a nálunk és részben külföldön szerzett képesítések nemzetközi szinten mindinkább elfogadottá váljanak.

A tagállamok szerint erősebben kell támogatni a más tagállamokban végzendő képzési szakaszokat, és jobban oda kell hatni, hogy az ilyen módon szerzett ismeretek és készségek zökkenőmentesen illeszkedjenek a hazai szakképzés rendszerébe.

Az EUROPASS jó áttekinthetőséget biztosít, és sokrétű európai együttműködéssel, partneri viszonyok kialakításával elősegíti az elméleti, illetve gyakorlati képzés résztvevőinek Európai Unión belüli elhelyezkedését. Megteremti Európában a lehetőséget a külföldön szerzett szakképzési szintek egységes igazolására.